A ma Újszegedi Torna Clubként (UTC) ismert csapatot 1913-ban (más források szerint 1911-ben vagy 1919-ben) alapították: „Az UTC az elődeim elmondása szerint 1913-ban lett alapítva a szőregi–újszegedi rózsakertészek szövetségéből-barátságából” – mesél a kezdetekről Gidai Sándor, az egyesület jelenlegi elnöke.
A háború előtti UTC-korszak egyik emblematikus alakja Lakatos Ferenc, aki 14 éven át fedezetet játszott, valamint a negyvenszeres válogatott Korányi Lajos – ő gyerekkorától a csapatban tanulta a labdarúgás alapjait.
A háborút követő politikai változások sok területen éreztették hatásukat. Az új korszellem és vezérelvek mentén a fiatalok iskolán kívüli katonai nevelésére az 1920-as évek közepétől leventeegyesületek alakultak Szeged-szerte, így az önálló csapatok és a városi sportklubok – köztük az UTC is – létrehozta saját szakosztályát. A leventeképzés során a fiatalok kötelező fegyelmezési gyakorlatokat, céllövészetet, atlétikát, labdarúgást, birkózást és ökölvívást végeztek.
A háború a futball életére és addigi struktúrájára is hatással voltak. Az újjáalakulásra és az első hivatalos mérkőzésekre egészen 1945-ig várni kellett. Az első elsőosztályú bajnokságot 1945-ben újra csak a fővárosi csapatoknak rendezték meg, vidéken helyi tornákat vagy területi bajnokságokat szerveztek.
Az Újszegedi Torna Club 1949-től Újszegedi, pár hónappal később Szegedi Textiles néven szerepelt. A Délmagyarország így adott hírt az „új” sportegyesület megalakulásáról:
A minőségi sport fejlesztése terén nagy eredményt jelent a most megalakult Szegedi Textiles Sport Egyesület. Az új egyesület a Kender-, Len- és jutaipar, Szegedi Kenderfonó-gyár, Angol–Magyar Jutafonó, Egyenruhaipari NV, valamint a Rostakészítő és Termelői NV fúziójából jött létre. Az érdekelt vállalatok egyhangú helyeslése közepette mondották ki az egyesülést.
Az üzemek és vállalatok sportolói megértették, hogy a minőségi sport kialakulásához egy táborba kell tömörülniük, mert csak így lehet biztosítani a szegedi textiles dolgozók sportolási fejlődését. Az új egyesület labdarúgó, valamint asztalitenisz első csapatai ősszel már az NB II-ben szerepelnek. Ezeken kívül biztosítják az ökölvívás, atlétika, röplabda, teke és a sakk szakosztályok tömeg- és minőségi sportjainak kifejlesztését. Szeged sporttársadalma nagy érdeklődéssel tekint az új sportegyesület működése elé.” (Délmagyarország, 1949. augusztus 25.)
``Szegeden ismét megalakult az Újszegedi Torna Club. Most, hogy újjáalakították, az Újszegedi Kendergyár hatékonyan támogatja. De Újszeged társadalmára, főleg a gyümölcs- és virágkertészek anyagi juttatására is számítanak az egyesület vezetői. A múltban sok híres labdarúgó kezdte el az UTC-ben pályafutását.
Például a Korányi-fivérek is itt kezdtek el sportolni. Labdarúgó-csapatuk hosszú időn át az NB II-ben szerepelt, jórészt sajátnevelésű játékosokkal. A vezetők most is a nevelőmunkát tűzték ki legfontosabb feladatuknak. Tervbe vették, hogy ifjúsági labdarúgók részére hamarosan játékostoborzót tartanak.” (Sport,1957.01.20.)
Az 1970-ig a Temesvári körúton, a mai Városi Sportcsarnok helyén edző UTC legnagyobb sikereit ebben az időszakban aratta: 1944-ben a Csongrád megyei derbin a Hódmezővásárhelyi TVE ellen 6:0-ra diadalmaskodtak Csöke (3), Szokoli, Burkus és Antal öngóljával. Az Újszegedi Torna Club emellett Csongrád megye kétszeres elsőosztályú bajnoka volt, az 1957–1958-as és 1962–1963-as idényben is győzelmet aratott.
Az NB III-ban szereplő UTC az 1964-es Magyar Népköztársaság Kupa küzdelmeiben az Újpest, a Csepel és a Vasas Izzó „testén” át került a négyes döntőbe. Az Újpesti Dózsát és a Csepelt is legyőző UTC-t végül a Budapest Honvéd csapata verte meg nagy csatában.
A városvezetés az 1970-es években úgy döntött, hogy fedett csarnokot épít az akkori sportpálya helyére ezért az egyesület a Kertész utcába költözött. Az új pálya a Kendergyár szomszédságában kapott helyett, amely hamar felfigyelt a futball utánpótlást nevelő, valamint kézilabda-, kosárlabda- és természetjáró kör szakosztályokkal rendelkező egyesületre. A Kendergyár az egyesület hivatalos támogatójává és névadójává vált.
A mindössze 30 sportolóval rendelkező egyesület élére 1991-ben Gidai Sándor került. „1991-ben kerestek meg engem, amikor érződött, hogy elbizonytalanodik az UTC helyzete, és a gyár (Szegedi Kendergyár) közölte, hogy a további működtetést nem tudja vagy akarja vállalni. 1991-től folyamatos kapcsolatban álltam az egyesülettel, illetve azok vezetőivel.
1992. február 22-én volt a hivatalos beavatásom, ideérkezésemkor nem volt összesen 30 futballistája az egyesületnek, ebbe beleértve a felnőtt és az ifjúsági csapatot. Ez lett felfejlesztve, és először a megye II-ben játszottunk pár évet, majd egy megszakítással két évig megye I, most 11 éve játszunk folyamatosan a megye első osztályban.” (Gidai Sándor)
Az új elnöknek a nehéz anyagi körülmények ellenére is sikerült életben tartania a csapatot. Az egyosztályos egyesületből-klubból azóta lett négyszakosztályos. Az igazi érdem az, hogy az elmúlt 30 évben megmaradt és még működik az UTC.